…hanem egyben az Arctic Monkeys legújabb dalának címe is! A srácok szeptemberre tartogatják új lemezük, az AM megjelenését, ám arra a 2013 című szám nem kerül fel – ehelyett csak a Do I Wanna Know kislemezén lesz meghallgatható. Meg itt:

https://www.youtube.com/watch?v=40uB7O0RGNg

Az MR2 Petőfi Rádiónak hála, a Trouble Ist most már mindenki kívülről fújja, így nem telt érdeklődés hiányában az itthon eddig kevésbé ismert Turboweekend első magyarországi koncertje. Az idei VOLT Fesztiválon fellépő, mókás dán srácokat, Silast (ének), Anderst (billentyűk), Mortent (basszusgitár) és Martint (dobok) a buli előtt faggattuk egy kicsit az eddigi munkásságukról.

Ez az első alkalom, hogy Magyarországon játszotok. Várjátok már?

Anders: Igen. Bár ha belegondolok, egyszer már jártunk nálatok…

Martin: Ja, igen, egy kis hiba folytán... (nevet)

Anders:…múlt héten, mikor Csehországból Szlovákián keresztül mentünk Bécsbe, útközben eltévedtünk és átjöttünk Magyarországra is, szóval most vagyunk itt másodszorra. (nevet)

Már a középiskolában összebarátkoztatok, amikor is elkezdtetek együtt zenélni. Hogy befolyásolja az együttzenélés a köztetek lévő kapcsolatot?

Anders: Most egy csomó dolgot fogok mondani: a telepátia mindenen átsegít. (nevet)

Silas: Talán Anders tudja ezt a legjobban elmagyarázni, mert Martin, Morten és én már 1996 óta együtt zenélünk. Anders 2009-ben csatlakozott hozzánk végleg, szóval ő talán jobban lát bennünket kívülről.

Anders: Néhány szitut igen, de a többit kb. így: „Mi a f…?” (nevet)

Az igazi áttörés a második albumotok, a Ghost Of A Chance után jött, aztán játszottatok a nemzetközileg is elismert dán fesztiválon, a Rosklidén. Ezek után mi a következő lépés?

Silas: Az, hogy a VOLT Fesztiválon játszhatunk, egy jó előrelépés. Reméljük, jöhetünk majd a Szigetre is…

Morten: Igen, az frankó lenne. Coachella is szuper lenne… (nevet)

Silas: Primavera, Hurricane…

Silas: Most egy új albumon dolgozunk, amely valószínűleg 2014 májusában jelenik meg.

Anders: Az eddigi legkirályabb albumunk.

Silas: Igen, ez lesz a legjobb lemezünk, mely reméljük, a legtöbb európai fesztiválon is népszerű lesz, úgyhogy azt hiszem, ez a következő lépés.

Maradtok ennél az indie-elektro vonalnál?

Morten: Részben igen, Szeretjük azt, amit előtte is csináltunk. Ha megnézed, az előző albumon is rengeteg dologgal próbálkoztunk: volt egyfajta zene, amit viszont szerettünk volna hallani, eljátszottunk ezt-azt, csak csináltuk, és hagytuk, hogy a zene magával vigyen minket. Az, hogy milyen lesz az album további része, azon is múlik, hogy hol játszunk épp. Amit eddig elkészítettünk belőle, mindegyikünknek nagyon tetszik; nem tudjuk, ezután merre tovább, meglátjuk.

Milyen zenéket hallgattok mostanában, miből inspirálódtok?

mindenki: Hú, mindenféléből.

Silas: Ez vicces, mert mindegyikünk számtalan és különféle zenét hallgat, melyeket nem feltétlenül hallod ki egyből a zenénkből, de a Turboweekend az, ahol mind a négyünk zenei ízlése találkozik.

Anders: Egy csomót tanulunk egymástól, csak megkérdezzük egymástól, hogy „Hallottad már az XY új számát?”, és amikor az a válasz rá, hogy „Még nem”, meghallgatjuk egymás zenéjét, így sokat tanulunk egymástól.

A Neverending szövege a „mintha megtörtént volna velem”-érzésről, a deja vu-ről, a váratlanul talált szerelemről, a videója pedig ennek felülmúlhatatlanságáról szól. Hisztek az e féle végzetben?

Silas (énekelve): Ez az, ami folyton történik velünk… (nevet)

Augusztus 12-én adja ki új kislemezét a tavalyi Szigetet is megjárt The Vaccines. A rövid anyagon négy szám lesz hallható, melyet a zenekar márciusi, Egyesült Államok-beli  turnéja alatt rögzítettek Los Angelesben. A produceri munkálatokat John Hill (korábban Rihannának, MIÁ-nak, Santigoldnak is segédkezett), illetve Rich Costey (Muse, Franz Ferdinand, Arctic Monkeys) végezte. A kislemez megjelenésével egyidőben a banda a tengerentúlon turnézik majd a Phoenix és a Mumford and Sons kíséretében.

A kislemezen található számok listája:

Melody Calling
Do You Want A Man?
Everybody’s Gonna Let You Down
Do you Want A Man (John Hill & Rich Costey remix)

https://soundcloud.com/the-vaccines

Régebben Justin Young frontember a következőket nyilatkozta az új anyagról:

“Az elmúlt hónapban Rich Costey-vel és John Hillel felvettünk néhány számot Los Angelesben, és most már csak azon munkálkodunk, hogy megtaláljuk a módot, ahogy tálaljuk őket. A számok teljesen különböznek, úgyhogy nem hiszem, hogy ez a harmadik album kezdete lenne. Most különösen kreatívnak érzem magam, először próbálunk ki egy csomó dolgot.”

A gondolkodós elektronikus zene egyedülálló csapata, az izlandi GusGus immár n-edszerre, pontosan harmadszorra látogatott hazánkba: ezúttal a VOLT Fesztiválig utaztunk, hogy elcsípjük őket egy villáminterjú erejéig: a zenei alapokért felelős, oszlopos tagként működő potméter-tekergetőt, Birgir Þórarinssont kérdeztük.

Birgir, hogy érzitek magatokat a VOLT Fesztiválon?

Remekül! Igazán klassz ez a fesztivál, tegnap megnéztük Jamie Woont, szuper előadás volt, és így azt is megtudtuk, hogy jól szól a színpad, ahol ma este mi is játszani fogunk.

A GusGus majdnem tizenöt éves, ez idő alatt sok változáson mentetek keresztül, a tagok is gyakran cserélődtek. Melyik időszakot érzed a leginkább GusGusosnak?

Hm, szerintem a legutóbbi időszak, a legutóbb kiadott anyagaink a zenekar legerősebb pontjai, de hozunk magunkkal mindent, amit ezelőtt csináltunk: a 90-es években zömmel trip-hop anyagokat készítettünk, a 2000-es évek elején több program dobot használtunk, most meg csak próbálunk jó elektronikus popzenét készíteni.

A 2011-es Arabian Horse óta két év telt el, most egy új albumon dolgoztok. Ezúttal mire számíthatunk tőletek? Elejtenél nekünk pár hírmorzsát az új anyagról?

(mosolyog) Este két számot is játszani fogunk az új korongról, melyen az Arabian Horse-on is érezhető melodikus dallamvilágot visszük tovább. Egy kicsit beat-esebb lesz, próbálunk több „lányos” ütemet használni, mely a Forever albumot is jellemezte, merítünk egy csipetnyit a techno vonalból is, ahogy az Arabian Horse és 24/7 esetében tettük. Ezeket szeretnénk kicsit megfűszerezni, egy „lányosabb” vonalat helyezni előtérbe és a régi dolgokat úgymond egy zacskóba tenni. (nevet) Szeretjük az Arabian Horset, szerintem egy tök jó album, de nincs értelme hozzá hasonlót készíteni. Néha félre kell rakni a dolgokat és az új dolgokra koncentrálni. Amikor albumot készítünk, sosem gondolkozunk túl sokat azon, hogy mit csináltunk előtte. A régi dolgok nem számítanak - azok már a múlté. (nevet)

Részt vettetek Sísy Ey videóklipjében, az Ain’t Got Nobodyban…

Igen, Daniel és Högni. A videó egyik jelenetében arc nélküli embereket akartunk mutatni. Régi barátok vagyunk, Daniel például randizott is egy időben Carmennel, az énekesnővel, aki egyébként a csapatnak nem állandó tagja, de néha beszáll egy-egy dalba. Oculus a Sísy Ey zenei alapjáért felelős, nagyon jó barátom. Én pedig készítettem egy csomó számot Earth-nek, a GusGus énekesnőjének is, szóval minden össze van kötve egymással.

Felléptetek már egypárszor Magyarországon. Milyennek látjátok az itteni rajongókat a többi európaihoz képest?

Azt hittem, Magyarország Európában van. Hogy hasonlítsam össze az európaiakkal, ha maga is Európában van? (nevet) Igazán jó rajongóink vannak itt, játszottunk tavaly a Balatonon, majd egy budapesti fesztiválon (Bónusz Fesztivál – a szerk.), és mindegyiken kiemelkedően remek volt a hangulat, mindenki énekelt – imádtuk! Többször játszottunk már Kelet-Európában, - Oroszországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Magyarországon, stb., - és azt tapasztaltuk, errefelé mindig meleg szívvel fogadnak minket.

És ezt mi roppant mód értékeljük is!