már
25

blogra_1364041435.JPG_1586x1177

A csütörtöki rohangálásból levont konzekvencia, hogy az ember nem is oszthatná be jobban az idejét, minthogy suliból szabadulva, interjúzás után hazaesve, majd hangulatalapozó nedűért rohangálva mégiscsak percre pontosan érjen oda egy koncertkezdésre. Történt mindez azon a piros riasztású, szeles napon, amikor a Walk Off The Earth az A38-on lépett fel a R.E.V.O. lemezbemutató turné állomásaként. A zenekart nem kell bemutatni, mindenki látta a házilag felvett videót, amelyben a Gotye-féle Somebody That I Used To Knowt egy szál gitáron, külön témákat játszva adja elő öt ember. Lám, a túlhype-olt anyagokból is lehet emlékezeteset alkotni.

Abban a percben, hogy leértünk a hajó gyomrába (úgy este nyolckor), az előzenekarként funkcionáló KRNFX belekezdett a beatboxolásba. (A gyengébbek kedvéért: ő az az ázsiai származású tag, aki a Taylor Swift-feldolgozásban, az I Knew You Were Trouble-ban kerekebb hangzást és ütemet ad a számnak.) Minden elismerésem, amit csinál a srác, de sose tudtam hova tenni az e fajta zenei(?) megnyilvánulásokat, így nem bántam, hogy fél óra elteltével ránk hagyta az est további részét. 

A két előadás közti üresjáratban a szervezők reggae-vel próbálkoztak be nálunk, de az még a mi tűrésküszöbünket is maximalizálta. Nem jöttem rá ugyanis, hol van átfedés a színpadra várt kanadaiak és a béke zenéje között. Negyedik elhalkulásra végül nem csak beetetésszerűen, hanem végleg elhalkultak a dülöngélő számok, s a sejtelmes sötétben megcsillanó fények közt lassan kiszállingóztak a WOTE-tagok.

A tömeg felmorajlott, de úgy, hogy azt sem hallottam, elkezdődött az első szám: a R.E.V.O. bevezető verzéjének első két soráról totál lemaradtam, aztán felismertem a "The revolution's in my head" sort. Az észveszejtően pörgősen előadott Magic In Me-t követően egy számomra ismeretlen háromszámos blokkot nyomtak le, majd a Speeches alatt végleg kimozdítottuk a hajót egyensúlyából. Gianni és Sarah egyszer a jobb, másszor a bal oldali mikrofonból énekelt, nem hagyták, hogy beálljon a szemünk egy-egy pontra, és azzal sem húzták az időt, hogy a számok között különösebb dumákkal spanoljanak fel minket. A Sombody That I Used To Knowban élőben is megkaptuk azt, amit lehidalva lestünk jutubon, összességében azonban mégis csalódás volt a szám, mert - a közönség kórusával ellentétben - az éneket és a gitárjátékot is csak kikövetkeztetni bírtam. Pedig ezt a pár percet inkább csendben élveztem volna, hogy átjöjjön a hangulat, az érzések, melyekről végülis maga a szám szól. A közönségnek, úgy látszik, ez és ennyi kellett, mert a soron következő Red Hands, a Money Tree és a személyes kedvenc Shake meglepően keveseket énekeltetett meg, az állapotos Sarah viszont a szíve alatt mocorgó babával is megmutatta, hogy kismamaként is lehet headbangelni, jee! Ezeket látván nem hiszem, hogy a kissrácból diszkócsillag lesz. (Ami a közönséget illeti, akár párhuzamot is vonhatnék a hazai minőségi zenekedvelők száma és a jegyeladási statisztika között, de erről sajnos szó sincs. Azon töprengtem például, hogy az előttem álló, látszólag teljesen érdektelen, átlag száznyolcvanöt centi magas bagázs mit várt az estétől. Én többek közt annyit, hogy az audió-élmény mellett valamit lássak is az előadásból. Mindez - néhány kényelmesebb periódust kivéve - a helyezkedésem ellenére sem sikerült, így szimplán átadtam magam az I Knew You Were Trouble feldolgozásának, mely ezúttal is hitelesebben szólt a sok-sok szólammal, mint ahogy Taylor Swift dalolja bájos tini hangocskáján. Itt beszállt a szájdobos KRNFX, maradt a Summer Vibera is, így az összes tag közösen énekelte már, hogy é-oh, é-oh, számö váá-áh-áájb. Áradt is a napfény és a boldogság, repkedtek a közönségbe hajított, színes labdák és lufik, színtiszta nyáridézésben volt részünk.

A szünet után a Man Downnal ráztak fel bennünket, majd még egy szám, a Broke következett, és véget is ért a show. A tánctér üresedett, én meg felfedeztem az utat a színpadhoz, és kunyeráltam egy szignózott pengetőt és számlistát – pont azt a papírfecnit, mely a sokunk által kedvelt, szakállas-pókerarcú Taylor billentyűs lába előtt hevert a koncert alatt.

 

Setlist:

R:E.V.O.
Magic
Corner of Queen
People of the Sun
Love Sponge
Speeches
No Ulterior Motives
(közönségfényképezés)
Somebody That I Used To know
Sometimes
Red Hands
Money Tree
Shake
These Times
Gang of Rhythm
Trouble
Summer Vibe (léggömb- és labdaröptetés)
---------------
Little Boxes
Man Down
Broke

A bejegyzés trackback címe:

https://csilll.blog.hu/api/trackback/id/tr55164025

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása